6

06. Álom

Lassan nyitom ki a bejárati ajtót közben pedig fel vagyok készülve a legrosszabbra. Délután négy óra is elmúlt ami annyit jelent, hogy anya már rég haza ért a munkából és ami rám nézve eléggé rossz. Ugyanis Ben és én nagyon jól tudjuk és mindig be is tartjuk, hogy mindig anya előtt kell haza érnünk. Anya nem szereti ha haza jön és valamelyikünk nincs otthon. Ilyenkor mindig idegbajos lesz és nem lehet vele normálisan beszélgetni.
Azt hiszem, hogy elkezdhetek imádkozni az égiekhez mivel négy óra már bőven elmúlt. Szóval anya otthon van én meg nem.
Az ajtót halkan becsukom magam után a táskámat leteszem a szőnyegre miközben a cipőmet húzom le. Lehet, hogy szerencsém van és még nincs otthon. Bárcsak így lenne. Nincs ilyen szerencsém.
Mikor a kabátomat veszem le egy fej bukkan elő a konyha ajtajából. Egy főzőkanalat tart a kezében és azzal dobol a tenyerén. Azt hiszem kezdhetek félni.
- Ilyenkor kell haza jönni az iskolából kisasszony? - húzza fel a szemöldökét miközben tengerkéken virító szemei fagyosan csillognak. Szőke haja szanaszét áll ami annyit tesz, hogy nagyon ideges. Igen miattam. Talán az lett volna a legjobb ha felhívtam volna. Aha, persze és mit mondtam volna? Bocs anya, de elzáráson voltam mivel elkéstem az angol óráról ugyanis Keatonnal keféltem a mosdóba, igen azzal a Keatonnal aki mellesleg a legjobb barátnőm pasija, de képzeld el, hogy nincs lelkiismeret furdalásom mivel utálom Rebecát és csak azért barátkozok vele mert nem tudom lerázni magamról, de legszívesebben Mirandával együtt megtépném ugyanis Ő is rásegített arra, hogy Dan megcsaljon, mellesleg új angol tanár rögtön az első nap megutált és előszeretettel idegesít, de én titkon élvezem mert nála szexibb tanárt még a Föld nem látott.
Ha ez így elmondanám akkor anyámhoz mentőt kéne hívni mivel olyan szívinfarktust kapna.
A szemébe én egy ártatlan kislány vagyok, aki azt sem tudja, hogyan néz ki a férfi nemi szerv. Sőt szerinte én és Dan csak ölelkezni szoktunk. Igen anya egy kissé vissza fejlett lény. De melyik szülő nem az?
- Hol voltál kislányom? - teszi még hozzá majd a főzőkanalával a konyhába mutat, hogy azonnal menjek.
Megforgatom a szemeimet és eleget teszek a kérésének majd a konyhába megyek és hagyom, hogy lenyomjon egy székre. Miközben a pult körül sürög- forog úgy morog az orra alatt, hogy milyen haszontalan lányt nevelt.
És ha tudná, hogy miket csináltam még amikről Ő nem tud. Jobb is szerintem.
- Nem vagyok é...- kezdem  el mondani mikor lerakja elém a tányért, de nem fejezem be mert villámló tekintettel mered rám. És, hogy megegyem az ételt leül a velem szemben lévő székre és onnan figyeli azt ahogy magamba lapátolom az ételt. Terrorba tart minket már évek óta.
- Most pedig hallgatlak, hogy hol jártál egész délután - pillant rám mikor végeztem az evéssel.
Az ajkamba harapok miközben valami frappáns hazugságon töröm a buksim. Valami hihető sztorit kell kitalálnom amit rögtön elhisz.
- Hát az úgy volt, hogy néhány csajjal megbeszéltük, hogy bent maradunk és együtt tanulunk ugyanis új angol tanárt kaptunk és megakarunk neki felelni - mesélem szaggatottan miközben a szemei közé nézek.
És, hogy miért kell a szeme közé nézni? Mert akkor elhiszi kételkedés nélkül. Anya először nem szól semmit csak bólogat.
Még hogy én tanultam. Ráadásul angolt Mr.Payne miatt. Röhej. De ha ezt kell hazudnom, hogy ne kapjak szobafogságot. Igen tizenhét éves vagyok, de anya még mindig úgy viselkedik velem mint egy kisgyerekkel. Szóval ha valami rosszat csinálok rögtön fut apához és megszabják, hogy mennyi szobafogság jár.
- Ez igen. Végre megjött az eszed - mondja büszkén mire én aranyosan mosolygok. Ha tudná az igazságot nem nézne rám ilyen büszkén. - És ki az új tanár? Hogy néz ki? Öreg? Szimpatikus? - zúdítja rám a kérdéseit miközben az én szeme előtt megjelenik Mr.Payne.
Hogy néz ki? Nos lássuk csak. Neki van a világ legjobb segge, telt ajkai vannak amikkel eszméletlenül jól csókolhat. Mogyoróbarna kiskutya szemei vannak amikbe akár hányszor bele nézek elveszek bennük. Kidolgozott teste van amivel hogyha megölelne biztonságban érzeném magam. A parfümje illata bódító. A hangjától libabőrös lesz a hátam mivel annyira mély és szexi. És még humora is van amit jól tud kezelni.
- Igen öreg és nagyon bénán néz ki. Tipikus tanár alkat mellesleg kicsit sem szimpatikus. Egy csomó kötelezőt adott fel meg minden - hazudom rezzenéstelen arccal miközben magamban jót mosolygok.
- Biztos, hogy hamar megimád téged. - legyint egyet jókedvűen anya.
Inkább ne imádjon meg mert végül még elvesztem az eszem és leteperem.
- Bocs, de megyek tanulni - állok fel gyorsan az asztaltól majd bemegyek a szobámba.
Az ajtómat becsukom magam után a táskámat az íróasztalom mellé dobom majd az első utam a laptopomhoz vezet, hogy tudjak netezni. Még, hogy én tanulni. Gólya korom óta nem írtam házit. Tanulni pedig csak akkor tanulok amikor már nagyon szakad a húr. És ezen idén sem fogok változtatni. Tudom érettségizni fogok meg minden, de eddig mindent megúsztam szóval ezt is majd megoldom valahogy.
Este nyolc óra is elmúlhat mikor megunom az internetezést és a táskámért nyúlok, hogy tudjak elpakolni holnapra. Azonban mikor az angol könyvem a kezembe akad a szemeim megakadnak az egyik lapon.
Házi dolgozat holnapra! És ráadásul én írtam fel. Hát persze akkor mikor Mr.Payne nagyon nézett így kénytelen voltam felírni. Basszus. Payne így is utál, és ha nem lesz kész a leckém akkor még jobban rám fog szállni. Azt pedig nem engedhetem meg magamnak.
- BENNNN!!! - üvöltöm el magam, majd pár másodperc múlva az öcsém jelenik meg a szobámban. Gyorsan kiveszi a füleiből a fülesét majd kérdő pillantással mered rám.
- Mit akarsz? - kérdezi bunkón.
Tudom, hogy ki nem állhat, de legalább ne mutassa ki ennyire. Hisz a nővére vagyok vagy mi. A testvérek szeretni szokják egymást. Aha csak nem mi.
- Tudom, hogy engem imádsz a világon a legjobban és pont ezért jót akarsz nekem. Szóval most szépen leülsz az asztalodhoz és megírod nekem az angol házi dolgozatomat - mondom egyszerűen mire Ő hangosan elneveti magát.
A kis pimasz pöcs. Kineveti a nővérét. Ennyivel tartozik nekem. Hisz tizenöt éve elviselem és megtűröm, pedig lett volna alkalmam kidobni az ablakon mikor gyerek volt. De én nem tettem.
- Aztán már miért tenném? - kérdezi.
- Mert ha nem teszed meg akkor szervezheted a temetésemet - válaszolok és kezdek be pánikolni. Gőzöm sincs, hogy mivel tudnám megzsarolni. - Beni segíts már rajtam! Az öcsém vagy.
- Tudod mit? Segítek, de csak azért mert annyira szeretlek - kacsint rám majd a székemhez vezet és lenyom rá. Végül pedig kinyissa a füzetemet előttem és az angol könyvemet is. Értetlenül bámulok rá, hogy miért csinálta ezt. Én is ki tudom nyitni a könyvem.
- És itt hol a segítség?
- Kinyitottam a könyvet szóval most már csak olvasnod kell és ha felfogtad, hogy miről szól leírod és már kész is a leckéd - paskolja meg a hátam majd vigyorogva sarkon fordul és kimegy a szobámból.
Most komolyan megszívatott? Hogy merte?
- CSAK, HOGY TUDD ÖRÖKBEFOGADOTT GYEREK VAGY! - ordítok mint egy idegbeteg miközben fejemet az asztalomba ütögetem.
Ilyen nincs. Én nem fogom megírni ezt a szart. Nincs az a Isten. Tőlem Mr.Payne fel is fordulhat, de akkor sem írom meg. Nem és kész.

- Maga a legrosszabb tanítványom Miss.Gilbert - csóválja meg a fejét Mr.Payne miközben egy ügyes mozdulattal felül a padomra. Számba veszem a tollamat és elkezdem nyalogatni és bájosan pislogok az előttem ülő tanárra.
- Akkor büntessen meg - válaszolom kacéran és felállok, úgy hogy tökéletes belátást nyerjen a melleimre.
A tervem pedig beválik ugyanis tekintete pontosan a dekoltázsomon akad meg. Változtat az ülő helyzetén és felém fordul majd leugrik és pontosan előttem áll meg.
- Tudja én matekból is nagyon jó vagyok - kacsint rám és kezeit a derekamra vezeti majd lágyan simogatni kezdi azt. Lassan és érzékien csinálja és akkor érzem meg leheletét a nyakamon. Csiklandoz az érintése szemeim pedig automatikusan csukódnak le.  De aztán elhúzódik.
- Imádom a matekot. A kedvenc számom a hatvankilenc - fonom kezeimet a nyaka köré, Mr.Payne pedig felnevet ujjaival pedig apró köröket rajzol a combomra. 
Fejével minél közelebb kerül az ajkaimhoz és szinte már csak pár centi választ el tőle. Érzem a leheletét és azt akarom, hogy minél előbb csókoljon meg...

- Carolin ébresztő! Elkésel a suliból...- szól be anya én pedig lefordulok a székemről.