2013. december 26., csütörtök

13

Szóval ez az utolsó rész ahol Liam szemszöge van :D De szerintem lesz még majd...

13. Részeg
/Liam Payne/
- Én ám totál belé zúgtam magába tanár bácsi - röhög fel hangosan Carolin miközben kezeim vékonyka derekán pihennek és úgy próbálom kihúzni a bárból, de nem sok sikerrel. Elég nehéz egy részeg lánnyal aki totál meg van kattanva és mindent a maga feje után akarna csinálni.
Normálisan járni nem tud, erre pedig rögtön az után rájöttem, hogy lehúzta a mosdóról és Ő pedig szó szerint a karjaim közé esett miközben eszelősen röhögött és a hajamat simogatta. Ha már a röhögésnél tartunk, beszélni sem tud és állandóan azt bizonygassa, hogy mennyire szeret engem.
Persze jól esik az amit mond, de ugye bár gondolnom kell arra is, hogy mondaná-é akkor is ha józan lenne. Az emberek általában azt mondják, hogy a részeg ember mindig igazat mond. Nos Carolnál részegebb embert még soha nem láttam, pedig Zayn lakótársa vagyok aki szinte minden hétvégén kótyagosan jön haza. De eddig Ő mindig meg tudott állni a két lábán, viszont az ő mondóka is semmit nem ér.
Pont ezért próbálom nem bele élni magam abba amit Carol mond. Reggelre úgyis elfelejti, hogy mi történt az éjjel.
Itt lenne az alkalom, hogy megdöngessem. Van egy kis gond. Én nem tudok szemét lenni, ráadásul nem vele. Carolin egy gyenge, törékeny kislány aki még csak most kezdi el élni igazán az életét. Mondjuk arra még mindig nem jöttem rá, hogy hogyan jutott be egy felnőtteknek szóló klubba mikor Ő még kiskorú.
- Elhiszem elhiszem, de most szépen gyere - bólogatok mosolyogva és megkönnyebbülten sóhajtok fel mikor végre beszippantom a friss éjszakai levegőt.
Sikerült kihoznom úgy, hogy nem esett el. Carolin az egyik kezét átkulcsolja a nyakamon és megint meg akar csókolni, de én ismét elhúzom a fejem. Nem használom ki és kész. Ha annyira meg akar csókolni akkor tegye meg úgy mikor józan. És akkor nem fogok hiú ábrándokon gondolkozni. - Istenre mondom rettentően meg szeretnélek csókolni, de részeg vagy - simítok ki egy hajszálat az arcából, Ő pedig egy csapásra abba hagyja a nevetést és elhúzódik tőlem.
Próbál hátra felé menni, de kis híján megbotlik a saját lábában és ha én nem kapom el a csuklóját akkor elesett volna.
Esküszöm szuperhősnek kellett volna születnem. Először megmentem Danieltől aki meg akarta erőszakolni, utána pedig saját magától védem meg.  Állást tévesztettem.
- Csak azért mert a tanítványa vagyok igaza? - kezd el hisztizni majd a fekete hajába vezeti a kezeit és összekócolja az idegesen. Ezáltal úgy néz ki mint egy pszichopata. - Felfogja szerelmes vagyok magába! - ordítja el magát vigyorogva majd a következő pillanatban leveti a cipőjét és az út közepére dobja azokat így mezítláb áll pontosan előttem majd végül a nyakamba borul. - Szeretem magát tanár bácsiiiii.
- Szerintem nem ez a legalkalmasabb pillanat, hogy ezt megbeszéljük - csóválom meg a fejem és kibújok az öleléséből majd a derekánál fogva ismét húzni akarom, de nem akar jönni. Lebiggyesztett ajkakkal áll mezítláb. Esküszöm ha nem róla lenne szó már rég itt hagytam volna. - Gyere mert a végén még megfázol itt nekem - mondom parancsolóan, de olyan mintha egy süketnek beszélnék.
Amúgy tök vicces, hogy tegezem. Hisz eddig mindig Miss. Gilberteztem meg magáztam most meg simán tegezem mintha a legjobb haverok lennénk.
- Maga nem szeret engem ezért nincs miről beszélnünk - kulcsolja össze a kezeit a melle alatt és úgy néz rám mint egy óvodás aki nem kap meg valamit.
- De szeretlek - vágom rá keményen, de Ő csak büszkén felhúzza az orrát.
- Csak most mondja! - sziszegi a fogai között.
- Nem mondom el még egyszer Carolin, gyere utánam vagy erőszakhoz folyamodok - kezdem elveszíteni a türelmemet.
Haza nem akar menni mert fél a szüleitől én pedig mivel olyan rendes vagyok segítek rajta. És ez a hála érte.
- Nem megyek sehova - vágja rá gondolkodás nélkül.
Ennyi volt. Egy adott pillanatban egy ügyes mozdulattal a hátamra kapom majd úgy megyek tovább az autóm felé. Még szerencse, hogy az utcán senkivel nem találkozunk ugyanis valaki még azt hinné, hogy egy emberrabló vagyok. Mellesleg szerintem ha valakit el rabolnának az nem röhögne rajta. Mivel Carol röhög miközben cipelem mint egy zsákot. Kár, hogy nem fog semmire emlékezni holnap.
Az autómhoz érve kinyitom az anyósülés felöli ajtót majd gyengéden beültetem és rácsapom az ajtót miközben én meg gyorsan beszállok a volán mögé.
Carolin még mindig nevet, és miközben azon vagyok, hogy bekapcsoljam a biztonsági övét elkapja az arcom és közel húz magához. Akkor sem fogom megcsókolni ha szétdurranok a nadrágomban!
- Ugye most megerőszakol? - kérdezi csillogó szemekkel.
Istenem azok a zöld szemek. Ölni lennék képes értük. Basszus Liam állítsd le magad!
- Eltaláltad - kacsintok rá vigyorogva. - Felviszlek a lakásomba és szétdugjuk az eszünket - teszem még hozzá és szerencsére sikerül bekapcsolnom a biztonsági övét majd vissza mászhatok az ülésemre.
- Hát ez szuper! - tapsol mint egy kisgyerek.
Visszavonom amit az előbb mondtam. Jó, hogy nem fog semmire emlékezni. Kár, hogy nem látok bele a buksijába. Élvezné ha megerőszakolnám. Hát én is szívesen megkefélném ha józan lenne. De így más terveim vannak vele.
Az út ahhoz képest eléggé nyugisan telik. Azt leszámítva, hogy üvöltette a rádiót miközben másodpercenként zenéket váltott és torka szakadtából énekelt. Á, csak egy kicsit fájdult meg a fejem.
Egy sóhaj hagyja el a számat mikor megállítom az autót a lakás előtt. Gyorsan kiszállok majd nagy nehezen kihúzom Carolt az ülésről aki mikor talajt érez a lába alatt és miközben én csukom be az ajtót, egy hirtelen ötlettől vezérelve a hátamra ugrik miközben lábait a derekam köré kulcsolja. És közben az arcomat csókolgass ahol csak tudja.
Szóval komolyan elhitte azt, hogy megdugom mikor haza érünk. Magamban elmosolyodok akár hányszor az arcomhoz ér a puha bőre, de nem tudom élvezni ugyanis attól félek, hogy a nagy hevességben véletlenül elengedi a nyakam leesik. Így aztán mikor elindulok a lépcsőház felé kezeimmel a seggénél tartom meg Carolin pedig a hajamat kócolja össze. Ha így folytassa holnap reggelre kopasz leszek.
Nagy nehezen sikerül kinyitnom a lakás ajtaját majd utam egyenes a kanapéhoz vezet és akkor végre elenged. Sötét van így mikor újra normálisan tudok járni rögtön lámpát kapcsolok fel.
Bár ne tettem volna. Míg én a villany kapcsolót kerestem addig Carol szépen megfosztotta magát a felsőjétől és a melltartójától. Így most meztelen felsőtesttel ül előttem vigyorogva. Mondtam én, hogy eredeti mellei vannak.
Bassza meg, nekem ezt nem szabadna néznem! Gyerünk Liam csukd be a szemed és ne nézd! Ő a tanítványod nem használhatod ki. Nem nem és nem. Nem fogod megdugni még akkor sem ha merevedésed van.
- Caro...- nyögöm ki a nevét kiszáradt torokkal. Meg kell őriznem a hidegvérem. Bassza meg, bassza meg...
Mit csináljak? Talán ha lenyomok egy gyors menetet akkor nem lesz semmi baj. Hisz úgysem fog rá emlékezni soha sem.
Már majdnem beadom a derekam mikor hallom kattanni a zárat. Ó basszus ez Zayn, Carol pedig itt ül félmeztelenen. Zayn lépteinek zaja minél közelebb szól mire én egy határozott mozdulattal elkapom Caro csuklóját és magamhoz húzom amennyire csak tudom és tenyereimet a csupasz hátára teszem, hogy Zayn semmit ne  lásson meg belőle. Csak én nézhetem Carolint meztelenül senki más.
- Liam mégis hova a f...- arcára ravasz mosoly húzódik mikor meglát. Hát elég érdekesen nézhetünk ki. Itt ölelgetek meztelenül egy csajt akinek csak a hátát lássa. - Hoppá, csak nem megzavartam valamit?
- Húzz a jó büdös picsába Malik és reggelig vissza se gyere - mondom idegesen, de Ő csak röhög rajtam és a szenvedésemen.
- Nyugodtan folytassátok amit elkezdtetek én már itt sem vagyok - válaszolja vigyorogva majd sarkon fordul és egy ajtó csapódást hallok.
Megkönnyebbülten engedem el Carolint és akkor veszem észre, hogy elaludt a vállamon. Ilyen nincs. A karjaim köz vettem és úgy indultam meg a szobám felé majd tettem bele lágyan az ágyamban és az arcáig betakartam majd egy puszit nyomtam az arcára. Ezt az éjszakát soha nem fogom elfelejteni az már biztos...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése